26-27. tárló
K= 5,5; S=4,5-4,8; Szín: fekete, barnásfekete. Karc: barna. Fény: fémes, félig fémes. Genetika: ultrabázisos kőzetekben, torlatokban meteoritokban, holdi bazaltokban. Tl: Gassin, Var (Franciaország). Név: a króm-tartalmáról. Leírás éve:1800. Megjegyzés: egyes darabjai gyengén mágnesesek, a króm legfontosabb ércásványa, Cr2O3 tartalma ~68%. Gazdasági neve krómvaskő. Nagy mennyiségben alkalmazzák üstök, kohók tűzálló béleléséhez, a fém krómot a különleges nemesacél gyártáshoz, krómozáshoz, krómedények és más eszközök előállításához; a krómsókat pedig festékek készítéséhez, bőrcserzéshez alkalmazzák.
Lásd: hübnerit és ferberit
Fontos volfrámércásvány. A volfrám keresett acélnemesítő fém, jelentős mennyiséget használnak fel belőle az izzólámpák gyártásához, valamint a csiszoló- és fúrófelületek gyémánt keménységű volfrám-karbidjához.
Lásd: piroluzit, manganit
A mangánérceknek számos alkalmazási területe van: acélnemesítéshez (Mn-acél gyártás); vaskohászat (kéntelenítés); vegyi- és gyógyszeripar )oxidáló és oxigén tároló); üveggyártás (színtelenítő); elektrotechnika (szárazelem gyártás); festékipar; kerámia ipar (színes mázak).
K= 2,5-4. S= 2,8-2,9. Szín: rózsásibolya. Karc: ?. Fény: gyöngyház. Genetika: gránitpegmatitokban más lítium tartalmú ásványokkal (spodumen, ambligonit) társul. Még inkább a pneumatolitos kassziteritképződés parageneziséhez tartozik a közel rokon zinnwaldittal együtt. Név: ?. Leírás éve: ?. Megjegyzés: Lítiumcsillám, valójában a fenti két vegyület elegye. LiO2 tartalma 3,5-4%. Minthogy egyike a legjelentősebb Rb-tartalmú (rubídium) ásványoknak (Rb2O ~0,5%, egyes lelőhelyeken akár 2-3%), földtani kormeghatározásra (87Rb/87Sr) alkalmas.
K=3,5. S=4,38. Szín: mély rózsásbarna. Karc: fekete. Fény: fémes, fénytelen. Genetika: hidrotermás. Tl: Lepanto-bánya, Mankayan, Luzon-sziget (Fülöp-szigetek). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: 1874. Megjegyzés: gyakran az enargittal összenőve képződik
Lásd: mikroklin
Ékkőnek alkalmas.
Lásd: kálisalétrom
A lőporgyártás és számos egyéb ipari alkalmazás céljára korábban nátronsalétromból szilvinnel állították elő. Ma túlnyomóan mesterséges úton, kálisókból készül.
Lásd: krizotil
Az amfibolazbeszt hajszálfinom, szálas-rostos amfibolféleség. A finom szálas, néha gyapotszerű anyag szőhető, fonható, lemezekbe sajtolható. Az amfibolazbeszt kevésbé tűzálló, inkább savállósága révén tűnik ki, és szálai is kevésbé hajlékonyak, meglehetősen ridegek, úgyhogy a közönségesen azbesztnek hívott ásványi anyag legtöbbször nem amfibolféle, hanem a krizotil nevű ásvány rostos változata.
Lásd: futóhomok
A tiszta kvarchomokból nagy tömeget használ fel az üvegipar, a kerámia- és a szilikatégla gyártás.
A futóhomok kopár felszíneken a szél által mozgásban tartott, dűnékben felhalmozott homoktömeg, szemcséi lekerekedettek. (A folyami homok szemcséi élesek!)
A futóhomok laza szerkezetű, nagyrészt kvarcszemekből áll, kis mennyiségben mész, dolomit-, földpát-, magnetit- stb. szemek is előfordulnak benne. Mindenütt ott képződik, ahol a kőzetek elmállása következtében alkotó részeik lazákká válnak, vagy a víz által összehordott föveny szárazzá válik. Így tengerparton, ahol a hullámok sok homokot hánynak ki a partra, amelyhez hasonlót a Balaton somogyi partjain is tapasztalhatunk, vagy kiszáradt tó fenekén, ilyen Földünk szárazföldjének belsejében sok helyen levő sivatag, hazánkban maga az Alföld nagy medencéje. A szárazzá lett laza föveny szemcséi a szél nyomásának nem képesek ellenállni, a szél irányában mozogni kezdenek, ez irányban gördülnek a felszínen.
Lásd Piroluzit és Manganit