A Fuxreiter András Ásványgyűjtemény

K=4-5; S=2,05-2,20. Szín: fehér, krémszínű, sárga, rózsaszín, vörös, színtelen, zöld, barna. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: hidrotermás; vulkáni üveg átalakulásából. Tl.: Idar-Oberstein, Rajna-vidék (Németország). Név:a görög kabazion szóból, melyet egy ismeretlen anyagra használtak Orfeusz történetében + Ca dominancia. Leírás éve: 1792. Megjegyzés: RH UV alatt zöld színben fluoreszkálhat; sósavban kovakocsonya képződése közben feloldódik; további változatai a kabazit-K (kálium dominancia), a kabazit-Na (nátrium dominancia) és kabazit-Sr (stroncium dominancia. A görbült felületű, kettős kúpszerű, átlátszatlan ikeralkotásos fajtáját fakolitnak nevezik.

K=7-7,5; S=3,74-3,83. Szín: sötét vörösesbarna, barna, feketésbarna, sárgásbarna, kék. Karc: fehér, szürkés. Fény: üveg, gyanta. Genetika: közepes fokú regionális metamorfózist szenvedett pelites palákban, gneiszekben és agyagos kőzetekben, az amfibolit-fokozatig; kvarcos-földpátos kristályos palákban, korundtelepekben és metamorfizált ultrabázisos kőzetekben; üledékekben törmelékes ásvány. Tl.: ismeretlen. Név: sztaurosz = kereszt (görög). Leírás éve: 1792. Megjegyzés: kénsav lassan oldja.

A sztaurolithoz kötődő tévhitek, hiedelmek:

Gyakori ásványa a Blue Ridge hegységnek, amely Virginia nyugati határa mentén fut. Az itt élő cseroki indiánok tündérköveknek tartották a sztaurolit kereszteket. Értékesebbnek tartották az aranynál is, mert szerencsét hozónak vélték. Őseik egy nagyon különleges szertartást tartottak a tavaszi napéjegyenlőség idején, ahol a tündérkövek játszották a főszerepet.

Az emberek saját tündérkeresztjüket vitték a szertartásra, ahol megfigyelték, ahogy a törzs néhány tagja feltár egy szappankő (szteatit) boltozatot, amely tündérkövek kincsét tartalmazza. Naplementekor tüzet raktak, majd az összes feltárt tündérkövet a tűzbe tették.

A tündérkövek felmelegedtek és ragyogni kezdtek. Ezután felvitték őket egy dombra vagy egy sziklára, ahol gondosan elhelyezték őket. A kövek órákig izzottak. A cserokik úgy vélték, hogy ez a ceremónia biztosítja számukra a biztonságot, elegendő nyári esőt a termésükhöz, és nagy termést ősszel.

Egy másik, furcsa történet, amely több száz évvel Powhatan főnök uralkodása előttre nyúlik vissza, így hangzik: a tündérek egy gyönyörű forrás körül barlangásztak barátaikkal, a najádokkal és a fa nimfákkal. Hirtelen egy tündér hírnök érkezett az utazásairól szóló hírekkel. Beszélt nekik Krisztus haláláról. A gyengéd szívű tündérek sírtak erre a hírre, és könnyeik keresztet formálva hullottak az alattuk lévő sziklákra. Olyan nagy volt a bánatuk, hogy a környék tele volt ezekkel a csodálatos kis kövekkel, amelyek még ma is bőségesen találhatók.

K=6-6,5; S=2,74-2,76. Szín: fehér, szürkés, vöröses. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: bázisos kőzetekben, metamorfitokban, meteoritokban Tl.: Monte Somma és Vezúv, Campania (Olaszország). Név: anortosz = ferde (görög). Leírás éve: 1823. Megjegyzés: a földkéreg egyik leggyakoribb ásványa; a sósav megtámadja.

Változataik az albit-anortit izomorf elegysort (mészalkáli földpátok = plagioklászok) alkotják. A nátriumos szélső tag az albit, míg a kálciumos az anortit. A köztes tagok ún. elegykristályok, nem önálló ásványok.

A kristályrácsot az (Si,Al)O₄ tetraéderek alkáliföldpátokhoz hasonló kapcsolódása hozza létre. A térháló nagy üregeiben Na⁺ és Ca²⁺ ionok helyezkednek el. A magas hőmérsékleten képződő „felső-albit” szerkezetében a Si-Al eloszlás – a szanidinéhez hasonlóan – rendezetlen. Ezzel szemben az alacsonyabb hőmérsékleten képződő „alsó-albitnál” a Si-Al eloszlás – hasonlóan a mikroklinhez – rendezettebb.

A plagioklászok – az alkáliföldpátokkal együtt – messze a legelterjedtebb kőzetalkotó ásványok közé tartoznak. A kőzettanban savanyú plagioklászoknak nevezzük a magas Ab (albit) tartalmú elegykristályokat. Ezzel szemben bázisos plagioklászoknak azokat, amelyeknek nagy az An (anortit) tartalma. Ennek alapja az, hogy a két szélső tag SiO₂ tartalma igen eltérő (az albité 63,38%, míg az anortité csak 43,3%).

Amíg a savanyú plagioklászok savanyú és intermedier magmatitokban (gránit, diorit, andezit, riolit), addig a bázisos plagioklászok természetesen bázisos-ultrabázisos magmás kőzetekben otthonosak (gabbró, bazalt).

A földpátokból hidrotermás elbontódás hatására elsősorban zeolitok és kaolinit ásványok képződnek. Felszíni mállási körülmények között viszont különböző agyagásványokká (kaolinit, montmorillonit, illit, halloysit, stb.) alakulnak át.

K=8; S=3,49-3,57. Szín: színtelen, sárga, rózsaszín, vörös, narancssárga, barna, zöld, kék, lila. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: gránitok, gránitpegmatitok, és riolitok üregeiben és teléreiben, greizenekben; Al-gazdag, F-tartalmú üledékek magas fokú metamorfózisának terméke; torlatokban. Tl.: ismeretlen. Név: topazion = keres (görög). Leírás éve: 1747. Megjegyzés: piroelektromos és piezoelektromos; HH és RH UV alatt sárga, fehér, narancssárga vagy zöldessárga színben ritkán fluoreszkál; kénsav kissé megtámadja; keresett drágakő.

A topázhoz kapcsolódó tévhitek, hiedelmek:

Régen azt tartották a topázról, hogy jó gyógyszer a dühöngés és a vízkórság ellen, de még a haragos tengert is képes lecsendesíteni. Keleten pedig a szemgyengeség ellen is hatásos szernek tartották.

Apáczai Csere János szerint: „A topáz aranyszínű gyöngy [drágakő], mely csak a napfényre tétetvén ragyog. A sebbe tétetvén, a vért megállítja. Az a forró vízbe vettetvén, az ember keze nem ég meg benne.”.

Kecskeméti Péter is úgy ismeri a topázt, hogy „a legszebb féle topasius igen szép sárga színű világos kő, de nem szintén ollyan temérdek színű sárga, mint az jachcinth”. Úgy tudta, hogy a topáz lehűti a forró vizet: „megállattya mingyárást a forrását”, de „az bujaságra való indulatot megtartóztattya, ha az mely felette nagy és mély seb volna és az vére meg nem állana, ha rea teszik, vagy megtörik és rea hintik megállattya; haragtul embert megtartóztattya; ész nélkül való kabálódást mondják hogy el távoztattya; hagymázos embernek is jó nálla hordoznyi; de azért az ő ereje az hold után jár, az holdnak telésével és fogyásával nő és fogy az ő ereje, kiért mondgyák hogy lidérczes embernek is jó nálla hordoznyi”.

A topáz nagyon becses drágakő volt, amelyről még a 17. században is azt írták, hogy tulajdonságai a hold fázis-változásait követve, hol felerősödnek, hol elhalványodnak. Sőt, azt tartották, hogy forró vízbe téve azonnal lehűti a vizet, valamint haragcsillapító szernek is vélték, amely még az őrültség ellen is hatásos.

A legkülönösebb hiedelem is a topázhoz kötődik. Azt tartották róla, hogy hasznos orvosság többek között a melankólia ellen. A használati módja nagyon egyszerű volt: a topázt bele kellett tenni egy pohárba, rá kellett önteni valami jóféle bort, amit le kellett inni a topázról. Ha az első pohár nem használt, akkor mindaddig ismételni kellett a műveletet, amíg a jókedv meg nem jött. Ha valaki túllőtt a célon és nagyon „megkedvelte” a gyógymódot, akkor elővették az ametisztet, ami köztudomásúan megvédte a viselőjét a részegség ellen.

A belőle készített drágakő a hűséget szimbolizálja, de jelenti a józanságot, a hitet és az irgalmasságot is. Megóv a rontástól, védelmet nyújt a mérgek és a szerencsétlenségek ellen és kigyógyít a tengeribetegségből.

A rejtélyes Hildegard von Bingen azt írja a topázról, hogy „Mindig hordjunk az ujjunkon egy topázgyűrűt, mert ha mérgezett étellel, itallal kínálnak, akkor a topáz azonnal jelez úgy, hogy izzadni kezd.”

A kövek gyógyító erejében hívők légúti betegségek, a tüdő, az orr és a torok betegségeinek kezelésére használják. Ha a gyomor fölött viselik, akkor hatásosan gyógyítja a gyomor- és az emésztőszervi bajokat, de hatásos ellenszere a köszvénynek, az álmatlanságnak, a holdkórosságnak és viselőjét megóvja a váratlan, hirtelen haláltól. Ha viszont a szív fölött viselik, akkor a szomorúságot boldogsággá változtatja; őszinte és odaadó barátságot hoz; viselőjét gazdaggá teszi, de csillapítja a dühöt is. A „modern kristályterápia” is a harag csillapítására használja a topázt.

Aki barátságtalan, ködös novemberi napon született, annak nagyon meg kell becsülnie a borostyánszínű topázt, ami a barátok és az igaz szeretők emblémája. Az Ikreknek szerencsét hoz, Halak és Szüzek azonban ne viseljék.

K=5-5,5; S=2,38-2,45; Szín: mélykék, azúrkék, liláskék, zöldeskék. Karc: élénkkék. Fény: üveg, fénytelen. Genetika: kontaktmetamorf mészkövekben. Tl.: Sar-e-Sang, Badakhshan tartomány (Afganisztán). Név: lazhuward = kék (perzsa) vagy lazaward = kék (arab). Leírás éve: 1647. Megjegyzés: savakban elkocsonyásodik.

A lazurithoz kapcsolódó tévhitek, hiedelmek:

Az ókorban gyakran összekeverték a zafírral. Theophrasztosz és később még idős Plinius is elragadtatva írnak az arany foltokkal díszített zafírról. Ez azonban nem lehetett zafír, amiben soha nincsenek „arany foltok”, hanem a lazurit volt, amiben nagyon gyakran vannak az aranyhoz nagyon hasonló színű, apró pirit szemcsék. Kedvelt drágakő volt, az „arany foltok” miatt gyakran hasonlították a csillagos égbolthoz. Az egyiptomiak a kék ég kövének nevezték. Az egyiptomi piramisok sírkamráiban gyakran találtak lazuritból készült, szkarabeuszt formázó talizmánt. A szkarabeusz – azaz a galacsinhajtó bogár – az ókori Egyiptomban a teremtő erő és a megújhodás jelképe volt. A bogarat formázó, lazuritból készült amulettet nyakba akasztva hordták és gyakran a halottak mellé temették. Az egyiptomiak szív-amulettje is lapis lazuliból készült. Az egyik ilyen szép, aranyba foglalt amulett a Kr.e. 21. századból származó Psusennes fáraó szarkofágjából került elő.

Az arabok asztma, a hinduk epegörcsök ellen használták, Ibn Sziná pedig szíverősítőként alkalmazta.

Az érzékenység, az elhivatottság, a siker, a kiválóság, a szimpátia, a barátság és a szeretet szimbóluma. Spirituális hatása nyakláncként vagy gyűrűként hordva érvényesül: megszünteti a félelmet, lelket önt az emberekbe, erősíti az akaraterőt, kitartást kölcsönöz, szavatolja a szerető hűséget és erősíti a barátságot.

A népi gyógyászok szerint gyógyítja a szélhűdést, az epilepsziát és a vérszegénységet; jó hatásfokkal gyógyítja a bőrbetegségeket, de használható rovarcsípések és bőrkiütések ellen is; csillapítja a gyulladásokat, a duzzanatokat és a lázat; enyhíti az idegességből adódó problémákat, oldja a depressziót; elűzi a melankóliát (lásd topáz!); erősíti a légzőszerveket; semlegesíti a földsugárzást; többlet energiát kölcsönöz a viselőjének és méregtelenít.

Láz esetén a könyökhajlásba piramis alakú lazuritot kell tenni legalább 12 órára. Helyi fájdalmak, görcsök megszüntethetők a fájós testrészre helyezett kővel. Szemgyulladás esetén olyan vízzel kell borogatni a szemet, amiben előzőleg lazuritot áztattak. A követ nem szabad folyóvízben tisztítani, csak száraz sóban. Ismételt használat előtt napfényre kell kitenni vagy holdtöltekor kell feltölteni. Hálószobában nem ajánlatos tartani, mert az alvást zavarhatja. Alacsony vérnyomásúaknak és a Bak jegyében születetteknek nem tanácsos hordani.

A lazurit hatásos a skorpiócsípés és a kígyómarás ellen, de a fejfájás ellen is melegen ajánlották.

Ha meditáció közben a homlokunkra lazuritot helyezünk, akkor fokozhatjuk a meditáció hatékonyságát: lényegesen erősebbnek, frissebbnek érezzük magunkat, mint a meditáció előtt.

K=7,5-8; S=2,63-2,97; Szín: színtelen, fehér, halványkék, égszínkék, kékeszöld, zöld, zöldessárga, sárga, rózsaszín, málnavörös. Karc: fehér. Fény: üveg, gyanta. Genetika: gránitokban, gránitpegmatitokban, nefelinszienitekben, greizenekben, metamorf kőzetekben, hidrotermás telérekben, riolitokban, torlatokban. Tl.: ismeretlen. Név: berillosz (görög): különféle zöld színű ásványokra alkalmazták. Leírás éve: 77. Megjegyzés: NaOH-ban és KOH-ban feloldódik; UV alatt fluoreszkálhat; nemes változatai: smaragd=zöld, akvamarin=tengerkék, aranyberill=sárga, heliodor= világos sárgászöld, morganit= rózsaszín.

A berillhez és változataihoz (a smaragdhoz és az akvamarinhoz) kapcsolódó tévhitek, hiedelmek:

A berill tengerzöld vagy halványzöld színű kő, ami a víz tömény kivonata – írja róla Marbode.

A babonás, hiszékeny emberek a berillt a remény, a boldogság, a szerelmi házasság ékkövének tartják, mert a viselője képes növelni a másik nemmel szembeni vonzerejét. Erősíti a házastársak közötti összhangot, az egymás iránti szeretetüket, és megőrzi az otthon békéjét. A berill ékszer viselője nem csak egészségét és jókedvét őrzi meg, hanem könnyen kommunikál másokkal. Ha olyan ember keresi velünk a kapcsolatot, aki csuklóján berill láncot visel vagy a markában berillt szorongat, akkor szinte biztos, hogy szimpatikusnak fogjuk őt találni.

A berill segít legyőzni a lustaságot, megszünteti a csuklást és a böfögést, és kedvezően hat a szem könnyezésére is. Az újabb kori tévhitek szerint is gyógyítja a szem betegségeit, de használ a májjal kapcsolatos panaszok esetén is. Jó hatású a hasmenés és az influenza ellen is, és megnyugtatja az ideges embert, a házaspároknál pedig a kölcsönös hajlandóságot biztosítja.

A berill heliodor nevű változata jóslói képességekkel ruházza fel a birtokosát, ezen kívül hosszú életet és jó hírnevet biztosít. Azt, aki heliodort visel, nem lehet megcsalni, sőt, bizonyos varázsigék elmormolása segítségével a viselőjét láthatatlanná teszi.

Egykoron ismert volt olyan recept, amely a berillport mérgezés ellen ajánlotta a következőképpen: a port tiszta forrásvízbe kellett keverni és ezt az „oldatot” öt napon át kellett éhgyomorra meginni. Mondanunk sem kell, hogy a berill sem a vízben, sem az emésztőrendszerben nem oldódik!

A berillt főleg reménytelen szerelmesek vásárolták, mert viszontszerelmet ébreszt. A berill-szkarabeusz tulajdonosa, ha tiszta életet folytat, kitűnő szónokká válhat.

A berill akvamarin nevű változatára vonatkozik a következő adat: a Bocskai kincsei közt számon tartott, aranyba foglalt „zem faiastul valo lapis kew” (Radvánszky 1879–1896) népi megfelelőjéről a Kecskeméti W. Péter 1660-as kéziratának kékkő avagy aquamarinus címszavában a következő olvasható: „vagyon másféle kékkő is, ki csak az moldvai határokon terem, kevéssé világos, és az baromnak mikor szemén valója vagyon, az szemét, ha törlik vélle, használ, puha kő ez, hamar el is olvad”.

A smaragd az ókori görögök hiedelme szerint a vízben bevéve elállította a vérfolyást, borogatásként alkalmazva pedig meggyógyította a bélpoklosságot. Nyakban hordva elűzte a harmadnapos lázt1, meggyógyította a nehézkórt, de magától összetört, ha minderre nem volt képes. Ha a szülő nő combjára erősítik, akkor megkönnyíti a szülést, porrá zúzva és lenyelve megállítja a hasmenést, de hasznos a mérges állatok harapása ellen is.

Marbode úgy tanította, hogy a smaragd lecsillapítja a tengeri vihart. De ha erre képes, akkor a lélek viharait is le tudja győzni. A legnagyobb lelki vihar pedig az, amelyet az érzékiség, a szenvedély kavar fel. Ez pedig a sátán műve! A smaragd tehát az érzékiség ellenszere. Hildegard szerint a smaragd reggel növekszik, amikor az egész föld a legtisztább zöld, amikor a növények olyan édesen szívják a föld zöldjét, mint a bárány az anyatejet. Az alkimisták allegorikus értelemben smaragdnak hívták a májusi, hajnali harmatot. Ezen azonban a cseppekre szétfolyó higanyt értették, azt a szoba hőmérsékleten cseppfolyós fémet, ami a lombikban elpárolog. Ezt rothadási folymatnak – pulrefactio – írták le, ami az alkímista múveletek negyedik fokozata.

A régiek szerint javítja a látást, a nézésében soha nem fárad el a szem, a közelében még a levegő is zöldesnek látszik. A szép zöld smaragd egyben a reménység köve is volt, amely még a jegyesek hűségét is megmutatta. Ha csalfa volt a kedves, akkor a kő színe a hervadó levélhez hasonlóvá vált. A hű szerelmesek kezén viszont a tavaszi levelek eleven zöld színével ragyogott. Ha mégis elhagyta mátkáját az ifjú, akkor a kő elhalványodott, még akkor is, ha előbb olyan szép volt, hogy királyi koronára kívánkozott.

A fentiekhez hasonlókat ír Apáczai is a smaragdról: „Akik magokkal hordozzák, a kórságtól (nagy nyavalyától) megoltalmaztatnak (amint tartják). Az ő reszelési hulladékjában, ha nyolc árpaszemni italban bévetetik, a bévött mérget kiűzi, a haj is a fejről elhullván.”.

Az arabok szerint, ha a vipera sokáig nézett a smaragdra, akkor az állat szemei szétpattantak. Ezért a bűvészek kígyók befogására használták a smaragdot. Ez a történet az előzőnek a tükörképe: nem a drágakő hasadt ketté, hanem a szemlélő szeme pattant szét!

De azt is feltételezték a smaragdról, hogy feltárja a titkokat, segít a hamis barátok felismerésében; a bíróság előtt meggyőzően érvel, peres ügyekben sikert hoz; javítja a viselőjének szónoki képességeit; gyűrűben vagy nyakláncon hordva ügyesebbé és humorosabbá teszi a viselőjét.

Azt is mondták róla, hogy megóvja a tengerészeket és a halászokat a tenger veszélyeitől; csillapítja a zuhogó esőt; elhárítja a viharokat; jelzi a méreg jelenlétét, ha gyűrűben viselik; és jó ellenszer a kígyók támadásával szemben, valamint semlegesíti a kígyómarás hatásait.

A népi gyógyászat szerint elhárítja a szemmelverést; a szemre helyezve pihenteti a szemet; érintése megkönnyíti a vakság elviselését. A smaragdot hatásos afrodiziákumnak tartják! A nyelv alá helyezve képessé teszi az embert a gonosz szellemek elűzésére; védelmet nyújt az ájulás és a memóriavesztés ellen; enyhíti az epilepsziás rohamokat, a dizentériát és a görcsöket is.

A XVI. századi névtelen szerző a mérgezés elleni sok összetevőjű orvosság egyik alkotó elemeként ír a smaragdról: „Az arabsok és az mostani orvosdoktorok közül némelyek jónak mondják: gesztenyét, nospolyát, citvartot, szíriai diót, babérmagot, gencs fűnek gyökerét, fejér Dictamnust, Tormentillát, kék liliom gyökerét, aranygyökér fűnek gyökerét, örvény gyökerét és öreg egérfarkfűnek gyökerét, Reubarbarumot, borostyánnak gyümölcsét, Bolus Armenust, csöngőfüvet, öreg Cyprost fát, mumiát, Csaba írét, Szent Ilona asszony füvét, kit nagyroponcnak is hínak, Angelicát, szaporafűnek kifacsart levét, öreg legyeket, magas papragot, pézsmát, ámbrát, az mely csontot az szarvasnak szívében találni és a szarvasnak szarvát, medve monyát és kosnak, fekete gyopárt, smaragdot, bezoárt, pápafüvet.”.

Ezeken az „összetevőkön” ma már csak mosolygunk, hiszen nem értjük, hogy miféle csontot találtak eleink a szarvas szívében, vagy mire gondoltak, amikor a „medve monyát” azaz tojását említik és milyen gyógyító hatást tulajdonítottak a „bezoár kőnek”, ami a kérődzők, köztük a kecske gyomrában található kemény képződmény. De számos irat tanúsítja, hogy ennek csodálatos gyógyító hatást tulajdonítottak. Végül elképzelni sem tudjuk, hogy milyen szerepe volt a „gyógykeverékben” a smaragdnak, ami savakban nem oldódik, csak lúgok képesek feloldani.

A modern kristályterapeuták szerint a smaragd ékszer viselése megvéd a vírusos fertőzésektől és mellesleg enyhíti a reumás fájdalmakat. A fertőzéseket úgy tudjuk a smaragd segítségével megelőzni, ha a kristályt a szánkban tartjuk mindaddig, amíg jól fel nem melegszik. A migrént pedig úgy enyhíti a smaragd, ha lefekvés előtt egy kristályt erősítünk a homlokunkra és azzal alszunk el. Ezeken kívül még számos más nyavalya kezelésére használható a smaragd, de a képtelenségekből ennyi is elég…

Szerencsét hoz a Rák és a Nyilas jegyében születetteknek.

Akvamarin: egy legenda szerint az akvamarin a hableányok tengerfenéken őrzött ékszeres ládikájából származik és valószínűleg ezért lett a tengerészek és a tengeren utazók szerencseköve.

A hiedelem szerint a nyugalom, a békesség, a bizakodás, a reménység szimbóluma. Növeli a lélek harmóniáját. A szív fölött hordott akvamarin fokozza a szerelem érzetét, a szeretett személyhez való tartozás fontosságát. Fülbevalóként viselve megerősíti a szerelmet. Valamikor nemcsak a tengerészek, hanem a jegyesek és a misztikusok babonaköve volt. Kitűnő meditációs kő is. Álmatlanság ellen kiváló, és javítja a koncentrálóképességet.

Állítólag már a középkorban sikerrel alkalmazták asztmatikus rohamok, köhögési inger, diftéria, valamint máj- és nyirokmirigy betegségek kezelésére.

Az akvamarinköves ékszer elviselhetővé teszi az időjárási frontok kellemetlen hatását. Ha például arra gyanakszunk, hogy a rosszkedvünket, fejfájásunkat a nyomasztó időjárásnak köszönhetjük, azon nyomban akasszunk a nyakunkba egy akvamarinból készült ékszert. De ügyeljünk arra, hogy a drágakő ne hosszú, hanem egészen rövid láncon függjön, mert leginkább akkor hat, ha a nyaktájékkal közvetlenül érintkezik. Az akvamarin erősíti az immunrendszert is, enyhíti a szemgyulladást, segít a máj- és a gyomorpanaszok megszüntetésében, megelőzhető általa a szívinfarktus kialakulása. Véd a megfázás és a torokgyulladás ellen, csökkenti a fájdalomérzetet, különösen fogfájás esetén.

Ha akvamarin kristállyal meditálunk, akkor sikeresen elmulaszthatjuk a nyugtalanságunkat és idegességünket. A módszer a következő: helyezkedjünk el kényelmesen és tegyünk a homlokunkra vagy a nyakunkra egy akvamarin kristályt! Lazítsuk el magunkat: a végtagjainkat majd az egész testünket, lélegezzünk lassan, nyugodtan! Képzeljük magunkat a természetbe, egy számunkra kedves, szép tájba, ami bármi lehet: erdei tisztás vagy pálmafákkal szegélyezett tengerpart. Néhány perc múltán frissnek, kipihentnek érezzük magunkat, mintha valóban a természetben, a friss levegőn jártunk volna.

Egy jóginak az ilyen ellazuláshoz nincs szüksége akvamarinra, mert a folyamatot alapvetően a tudata alakítja. Másrészt a felüdülésnek, felfrissülésnek a legjobb módja az, ha valóban kimegyünk a szabadba, a friss levegőre és egy kiadós sétával kikapcsolódunk. Mi szükség van ehhez akvamarinra?

Egy másik tévhit szerint az allergiára való hajlamot úgy csökkenthetjük, ha egy éjszakán át vízben áztatott akvamarin oldatával mossuk le az allergiás bőrfelületet. Ugyanezzel az „oldattal” való borogatás szemre helyezve fokozza a látásélességet, a fogra helyezett kő ugyancsak jó hatású. A torokfájást akvamarinos elixírrel kell öblögetni.

Szerencsét hoz azoknak, akik az Ikrek jegyében születtek, de a Vízöntő szülötteinek nem ajánlott.

Elképesztő ez a sok butaság is, ami az akvamarinhoz kötődik! Épeszű ember egyiket sem képes elhinni vagy megmagyarázni. A legnagyobb butaság az, hogy vízben kell feloldani! Az akvamarint nemhogy a víz, de a savak sem oldják.

K=6-7,5; S=3,9-4,7; Szín: vörösesbarna, narancssárga, sárga, zöld, kék, szürke, színtelen (kristályos); levélzöld, olajzöld, barnászöld (metamikt). Karc: fehér. Fény: üveg, gyémánt (kristályos); zsír (metamikt). Genetika: magmás és metamorf kőzetekben járulékos ásvány; üledékes kőzetekben és alluviális nehézásvány-homokokban; köpeny eredetű xenolitokban, holdkőzetekben, meteoritokban és tektitekben. Tl.: ismeretlen. Név: zar = arany (perzsa) + gun = szín (perzsa). Leírás éve: 1783. Megjegyzés: metamikt állapotban radioaktív; HH és RH UV alatt narancssárga, sárga és néha zöld színben fluoreszkálhat; finom porát forró, tömény kénsav lassan megtámadja. Gyakoribb változatai: hiacint = jácintpiros, átlátszó; malakon = Th-tartalmú, radiokatív.

A cirkonhoz kapcsolódó tévhitek, hiedelmek:

A görög nevét Amyklas spártai király csodaszép fiáról, Hyacinthról kapta, akit Apolló és Zephyrus egyaránt szeretett. Apolló diszkosz vetésre tanította, de Zephyros megváltoztatta az eldobott korong röppályáját, ami Hyacint fejéhez vágódott és megölte. A fiú kifolyó piros véréből sarjadt egy virág, a jácint.

Az ókori szerzők hyacintja valószínűleg a vörösbarna színű cirkonnal volt azonos. De lehetett ametiszt vagy kékes-ibolya színű zafír is. A sárga színű cirkon azonos lehetett a Theophrasztosz által hiúz-kőnek, azaz lynkurionnak nevezett ásvánnyal, amit annak idején a „skrofula” ellen hatásos szernek tartottak. Ennek a betegségnek a mai neve: görvély vagy gümőkóros nyaki nyirokcsomó-duzzanat. Csak érdekességként említjük meg ennek botanikai párhuzamát, a göcsös görvélyfüvet, aminek a tudományos neve Skrophularia nodosa. Ez a gyógynövény azonban valóban hatásos gyógyszere a ”skrofulának”, és még számos más betegségnek is.

Idős Plinius szerint ez a kő a hiúz nemi szervéből kicsepegve változik kővé a földön. Mivel egyrészt a hiúz tisztában van a kövének értékével, másrész meg gyűlöli az embert, elrejti a homokba a követ, hogy az ne találhassa meg. A kő színe a vizelet színétől függően sárga, de többnyire sötét-sárga. Ha ezt a követ az ember megmossa vízben, akkor hatásos ellenszere a sárgaságnak. Áron, a zsidó főpap hiúzkövet viselt a templomban, bár erről a zsidó etnográfusok nem tudósítanak. Régebben az olcsóbb ékszerekbe tettek hiúzkövet, de féldrágaköként is használták. A kevésbé babonás elképzelések szerint a hiúzkő nem más, mint vulkáni üveg, azaz obszidián. Ennek azonban ellentmond az, hogy az obszidián többnyire fekete. Az obszidiánból a kőkorszakban különböző fegyvereket, nyílhegyeket, szerszámokat, díszeket készítettek, az ógörögök pedig tükörként használták.

Marbode szerint gránátalma, esetleg citrom- vagy sáfrány színű a jácint, de létezik türkizkék színű is. Bármilyen színű is legyen, elűzi a szomorúságot és a szorongást. Az ókori Rómában láz elleni orvosságok összetevője volt. Porrá őrölték, cukrozott citromlével keverték és más kövek porát is hozzáadták.

„A hyacint – írja Apáczai – vízszínű, eloszolhatatlan erős, setétben setét, nappal világoskodó és tiszta gyöngy [drágakő]. Igen hideg természetű, a szív és egyéb részek lelkeit megmértékli, vidámságot szerez, és a nyakban vagy gyűrűben viseltetvén, kedvességet hoz.”.

Régen a sárga gyémántokat és a gyémánthoz hasonló köveket nevezték cirkonnak. Az igen ritka, színtelen cirkont, ami a gyémánthoz nagyon hasonló, ragyogó, tüzes színekkel szikrázik – gyémántként értékesítették.

A sárgás színű cirkont a szerénység és a hűség kövének tartják; segít a gyerekszülésnél, elűzi a rossz álmokat, távol tartja a gonosz szellemeket és bátorítja a szívet.

A régiek úgy hitték, hogy ha nyakba függesztve hordják, akkor megvédi a viselőjét a dögvésztől, erősíti a szívet, megvéd a villámcsapástól, növeli a gazdagságot, az észt és a tiszteletet. Epifánius a szalamandrához hasonlítja, mert egyik sem ég meg a tűzben és ezért mindkettő az igaz hit jelképe, amely képes uralkodni az indulatokon, és azokat teljesen kioltja. Azt a tulajdonságát pedig, hogy állítólag a tűzben kifehéredik, a hit győzelmének tekintették. Solinus szerint az időjárás is befolyásolja a színét: derült időben szépen fénylik, borult időben viszont meghomályosodik. Psellius azt tanácsolta, hogy ecetben bevéve, a jácint meggyógyítja a köhögést, a „komorkórt” és a sérvet. Az arabok hite szerint a magunknál hordott jácint szerencsét hoz azáltal, hogy minden ügyünk szerencsésen végződik. A nyelv alatt tartva elűzi a szomjúságot. És mivel vízbefulladtak ujján még soha nem láttak jácint-gyűrűt, ebből arra következtettek, hogy megvéd a vízbefulladástól!

Más hiedelem és a tévhit szerint a cirkon a bölcsesség, a megbecsülés, a gazdagság és a bőség jelképe. Bár ebben a vélekedésben annyi igazság van, hogy az, aki megengedheti magának, hogy cirkont viseljen ékszerként, az biztos, hogy eléggé gazdag… A „gyógyító ereje” a mirigyek működésére hat és egyúttal alvásjavító is. A manapság oly divatos „lithoterápiában” a szervezet általános erősítésére használják. A hatásmechanizmusát azonban nem sikerült kiderítenünk…

VIII. Szilikátok

Kabazit-Ca ((Ca0,5,Na,K)4[Al4Si8O24]*12H2O)

Mezolit (Na2,Ca2[Al6Si9O30]*8H2O)

Szkolecit (Ca[Al2Si3O10]*3H2O)

Sztilbit-Ca ((Ca0,5,Na,K)9[Al9Si27O72]*28H 2 O)

Analcim (Na[AlSi2O6]*H2O)

Mordenit ((Ca,Na2,K2)[Al2Si10O24]*7H2O)

Heulandit-Ca (Ca,Na2)[Al2Si7O18)*6H2O

Harmotom ((Ba,K)1-2[(Si,Al)8O16)*6H2O)

Laumonitit (Ca[(Al2Si4O12)*4H2O)

Nátrolit (Na2[(Al2Si3O10)*2H2O)

Thomsonit-Ca (Na,Ca2[(Al5Si5O20)*6H2O)

Klinoptilolit-Ca ((Ca,Na,K)2-3[Al3(Al,Si)2Si13O36)*12H2O)

Phillipsit-Ca ((Ca,K,Na)1-2[(Si,Al)8O16)*6H2O)

Vezuvián (Ca19(Al, Mg)13B0-5Si18O68(OH,O,F)10)

Klinoklór ((Mg,Fe2+)5Al(Si3Al)O10(OH)8)

Cordierit ((Mg,Fe2+)2Al4Si5O18)

Sztaurolit ((Fe2+,Mg)2Al9(Si,Al)4O20(O,OH)4)

Andaluzit (Al2SiO5)

Kianit (Al2SiO5)

Andradit (Ca3Fe3+2(SiO4)3)

Grosszulár (Ca3Al2(SiO4)3)

Uvarovit (Ca3Cr2(SiO4)3)

Pirop (Mg3Al2(SiO4)3)

Spessartin (Mn2+3Al2(SiO4)3)

Almandin (Fe3+2Al2(SiO4)3)

Andezit

Muszkovit (K,Al2(Si3Al)O10(OH,F)2)

Flogopit (K,Mg3(Si3Al)O10(OH)2)

Lepidolit (KLi2Al[Si4O10(F,OH)2] és KLi1,5Al1,5[AlSi3O10(F,OH,1/2O2])

Forsterit (Mg2SiO4)

Nefelin ((Na,K)AlSiO4)

Leucit (KAlSi2O6)

Szodalit (Na8Al6Si6O24Cl)

Egirin (NaFe3+Si2O6)

Hedenbergit (CaFe2+Si2O6)

Augit ((Ca,Na)(Mg,Fe,Al,Ti)(Si,Al)2O6)

Diopszid (CaMgSi2O6)

Szpodumen (LiAlSi2O6)

Tremolit (Ca2(Mg,Fe2+)5Si8O22(OH)2)

Kaersutit (NaCa2[(Mg,Fe2+)4Ti](Si6Al2)O22O(OH)2)

Aktinolit (Ca2(Mg,Fe2+)5Si8O22(OH)2)

Ferrohornblende (Ca2[(Fe2+,Mg)4Al](Si7Al)O22(OH)2)

Ortoklász (KAlSi3O8)

Anortoklász ((NaK)AlSi3O8)

Szanidin ((K,Na)(AlSi)4O8)

Mikroklin (KAlSi3O8)

Albit (NaAlSi3O8)

Oligoklász (NaCaAl2Si2O8)

Anortit (CaAl2Si2O8)

Asztrofillit ((K,Na)3(Fe2+,Mn)7Ti2Si8O24(O,OH)7)

Topáz (Al2SiO4(F,OH)7)

Antigorit ((Mg, Fe2+)3Si2O5(OH)4)

Krizotil (Mg3Si2O5(OH)4)

Dumortierit (Al7(BO)3(SiO4)3O3)

Wollastonit (CaSiO3)

Povondrait (NaFe3+3(Fe3+4Mg2)(BO3)3Si6O18(OH)3O)

Sörl (NaFe32+Al6(BO3)3Si6O18(OH)4)

Elbait (Na(Al,Li)3Al6(BO3)3Si6O18(OH,F)4)

Drávit (NaMg3Al6(BO3)3Si6O18(OH)4)

Apofillit-KF (KCa4Si8O20(F,OH)*8H2O)

Csaroit (K(Ca,Na)2Si4O10(OH,F)*H2O)

Pirofillit (Al2Si4O10(OH)2)

Rodonit (Mn2+SiO3)

Pektolit (NaCa2SiO3(OH))

Zoizit (Ca2Al3(SiO4)(Si2O7)O(OH))

Krizokolla ((Cu, Al)2H2Si2O5(OH)4*nH2O)

Dioptáz (CuSiO2(OH)2)

Willemit (Zn2SiO4)

Amesit (Mg2Al(SiAl)O5(OH)4)

Paligorszkit ((Mg,Al)2Si4O10(OH)*4H2O)

Kaolinit (Al2Si2O5(OH)4)

Nontronit ((Ca0,5,Na)0,3Fe3+2(Si,Al)4O10(OH)2*nH2O)

Szaponit ((Ca0,5,Na)0,3 (Mg,Fe3+ Fe2+)3(Si,Al)4O10(OH)2*4H2O)

Okenit (Ca5Si9O23*9H2O)

Lazurit (Na6Ca2Al6Si6O24(SO4, S, Cl, OH)2)

Datolit (CaBSiO4(OH))

Girolit (NaCa16(Si23Al)O60(OH)8*14H2O)

Berill (Be3Al2Si6O18)

Karfolit (Mn2+Al2Si2O6(OH)4)

Kabazit-Ca ((Ca_0,5,Na,K)₄[Al₄Si₈O₂₄]*12H₂O)

Mezolit (Na₂,Ca₂[Al₆Si₉O₃₀]*8H₂O)

Szkolecit (Ca[Al₂Si₃O₁₀]*3H₂O)

Sztilbit-Ca ((Ca_0,5,Na,K)₉[Al₉Si₂₇O₇₂]*28H ₂ O)

Analcim (Na[AlSi₂O₆]*H₂O)

Mordenit ((Ca,Na₂,K₂)[Al₂Si₁₀O₂₄]*7H₂O)

Heulandit-Ca (Ca,Na₂)[Al₂Si₇O₁₈)*6H₂O

Harmotom ((Ba,K)_1-2[(Si,Al)₈O₁₆)*6H₂O)

Laumonitit (Ca[(Al₂Si₄O₁₂)*4H₂O)

Nátrolit (Na₂[(Al₂Si₃O₁₀)*2H₂O)

Thomsonit-Ca (Na,Ca₂[(Al₅Si₅O₂₀)*6H₂O)

Klinoptilolit-Ca ((Ca,Na,K)_2-3[Al₃(Al,Si)₂Si₁₃O₃₆)*12H₂O)

Phillipsit-Ca ((Ca,K,Na)_1-2[(Si,Al)₈O₁₆)*6H₂O)

Vezuvián (Ca₁₉(Al, Mg)₁₃B_0-5Si₁₈O₆₈(OH,O,F)₁₀)

Klinoklór ((Mg,Fe²⁺)5Al(Si₃Al)O₁₀(OH)₈)

Cordierit ((Mg,Fe²⁺)2Al₄Si₅O₁₈)

Sztaurolit ((Fe²⁺,Mg)₂Al₉(Si,Al)₄O₂₀(O,OH)₄)

Andaluzit (Al₂SiO₅)

Kianit (Al₂SiO₅)

Andradit (Ca₃Fe³⁺₂(SiO₄)₃)

Grosszulár (Ca₃Al₂(SiO₄)₃)

Uvarovit (Ca₃Cr₂(SiO₄)₃)

Pirop (Mg₃Al₂(SiO₄)₃)

Spessartin (Mn²⁺₃Al₂(SiO₄)₃)

Almandin (Fe³⁺₂Al₂(SiO₄)₃)

Muszkovit (K,Al₂(Si₃Al)O₁₀(OH,F)₂)

Flogopit (K,Mg₃(Si₃Al)O₁₀(OH)₂)

Lepidolit (KLi₂Al[Si₄O₁₀(F,OH)₂] és KLi_1,5Al_1,5[AlSi₃O₁₀(F,OH,1/2O₂])

Forsterit (Mg₂SiO₄)

Nefelin ((Na,K)AlSiO₄)

Leucit (KAlSi₂O₆)

Szodalit (Na₈Al₆Si₆O₂₄Cl)

Egirin (NaFe³⁺Si₂O₆)

Hedenbergit (CaFe²⁺Si₂O₆)

Augit ((Ca,Na)(Mg,Fe,Al,Ti)(Si,Al)₂O₆)

Diopszid (CaMgSi₂O₆)

Szpodumen (LiAlSi₂O₆)

Tremolit (Ca₂(Mg,Fe²⁺)₅Si₈O₂₂(OH)₂)

Kaersutit (NaCa₂[(Mg,Fe²⁺)₄Ti](Si₆Al₂)O₂₂O(OH)₂)

Aktinolit (Ca₂(Mg,Fe²⁺)₅Si₈O₂₂(OH)₂)

Ferrohornblende (Ca₂[(Fe²⁺,Mg)₄Al](Si₇Al)O₂₂(OH)₂)

Ortoklász (KAlSi₃O₈)

Anortoklász ((NaK)AlSi₃O₈)

Szanidin ((K,Na)(AlSi)₄O₈)

Mikroklin (KAlSi₃O₈)

Albit (NaAlSi₃O₈)

Oligoklász (NaCaAl₂Si₂O₈)

Anortit (CaAl₂Si₂O₈)

Asztrofillit ((K,Na)₃(Fe²⁺,Mn)₇Ti₂Si₈O₂₄(O,OH)₇)

Topáz (Al₂SiO₄(F,OH)₇)

Antigorit ((Mg, Fe²⁺)₃Si₂O₅(OH)₄)

Krizotil (Mg₃Si₂O₅(OH)₄)

Dumortierit (Al₇(BO)₃(SiO₄)₃O₃)

Wollastonit (CaSiO₃)

Povondrait (NaFe³⁺₃(Fe³⁺₄Mg₂)(BO₃)₃Si₆O₁₈(OH)₃O)

Sörl (NaFe₃²⁺Al₆(BO₃)₃Si₆O₁₈(OH)₄)

Elbait (Na(Al,Li)₃Al₆(BO₃)₃Si₆O₁₈(OH,F)₄)

Drávit (NaMg₃Al₆(BO₃)₃Si₆O₁₈(OH)₄)

Apofillit-KF (KCa₄Si₈O₂₀(F,OH)*8H₂O)

Csaroit (K(Ca,Na)₂Si₄O₁₀(OH,F)*H₂O)

Pirofillit (Al₂Si₄O₁₀(OH)₂)

Rodonit (Mn²⁺SiO₃)

Pektolit (NaCa₂SiO₃(OH))

Zoizit (Ca₂Al₃(SiO₄)(Si₂O₇)O(OH))

Krizokolla ((Cu, Al)₂H₂Si₂O₅(OH)₄*nH₂O)

Dioptáz (CuSiO₂(OH)₂)

Willemit (Zn₂SiO₄)

Amesit (Mg₂Al(SiAl)O₅(OH)₄)

Paligorszkit ((Mg,Al)₂Si₄O₁₀(OH)*4H₂O)

Kaolinit (Al₂Si₂O₅(OH)₄)

Nontronit ((Ca_0,5,Na)_0,3Fe³⁺₂(Si,Al)₄O₁₀(OH)₂*nH₂O)

Szaponit ((Ca_0,5,Na)_0,3(Mg,Fe³⁺Fe²⁺)₃(Si,Al)₄O₁₀(OH)₂*4H₂O)

Okenit (Ca₅Si₉O₂₃*9H₂O)

Lazurit (Na₆Ca₂Al₆Si₆O₂₄(SO₄, S, Cl, OH)₂)

Datolit (CaBSiO₄(OH))

Girolit (NaCa₁₆(Si₂₃Al)O₆₀(OH)_8*14H₂O)

Berill (Be₃Al₂Si₆O₁₈)

Karfolit (Mn²⁺Al₂Si₂O₆(OH)₄)

Labuncovit-Mn (Na₄K₄Mn₂Ti₈(Si₄O₁₂)₄(O,OH)₈*nH₂O)

Titanit (CaTiSiO₅)